2018 decemberében jelent meg a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény a területrendezés korszakváltó megújítása" céljából. E jogszabály – töb­bek között – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) azon rendelkezéseit is módosította, amely kártalanítási kötelezettséget ír elő a telek építésügyi szabályainak módosulása esetére.

Az új jogszabály

A 2018 december végén megjelent tör­vény az országos, valamint a Budapesti Agglomeráció és a Balaton Kiemelt Üdü­lőkörzet területrendezési terveinek új ter­vezési rendszerben, egy időben történő felülvizsgálatát és elfogadását célozta meg, egyúttal hatályon kívül helyezve a vonatkozó törvényeket, azaz az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényt, a Budapesti Agglomerá­ció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvényt, valamint a Balaton Ki­emelt Üdülőkörzet Területrendezési Ter­vének elfogadásáról és a Balatoni Terü­letrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvényt.

A törvény indokolása szerint a terü­letrendezési tervek felülvizsgálatát az a tény indokolja, hogy a nem egyidejűleg elfogadott területrendezési tervek közt fennálló ellentmondások jogbizonytalan­ságot eredményeznek, továbbá a hatályos tervek a technikai fejlődésre, az ágazati szabályok módosulására, az ágazati le­határolások pontosodására is tekintettel elavult és a településrendezési tervekkel nem kompatibilis DTA-50 alaptérképeket alkalmaznak. Az indokolás kifejti továb­bá, hogy az előterjesztés óriási vívmánya a különböző tervezési szinteken is egy­séges, a települési önkormányzatok által használt, nagyítható, az ingatlan-nyilván­tartási térképet alaptérképként használó tervlapok rendszere, melyek immár telje­sen átjárhatóvá teszik a terület- és tele­pülésrendezés rendszerét, hozzájárulnak a területrendezési tervek hatékony érvé­nyesüléséhez és alapvetően megkönnyí­tik a jogalkalmazást.

Az Étv. kártalanítási előírásai

A fenti nagy jelentőségű módosítások mellett a 2018 december végén megjelent jogszabály kiegészítette az Étv. kártalaní­tásáról szóló rendelkezéseit is, amelyek arra az esetre vonatkoznak, ha ingatlan rendeltetését, használati módját a helyi építési szabályzat másként állapítja meg (övezeti előírások változása) vagy kor­látozza (telekalakítási vagy építési tila­lom). Ilyenkor ugyanis az Étv. szerint ha ebből a tulajdonosnak, haszonélvezőnek kára származik, a tulajdonost, haszon­élvezőt kártalanítás illeti meg. A kárta­lanítás összege az ingatlannak a koráb­bi rendeltetése alapján megállapítható régi és az új szabályozás eredménye­ként megállapítható új forgalmi értéke közötti különbözet.

Ha az ingatlanhoz fűződő korábbi, a helyi építési szabályzat szerinti építési jogok keletkezésétől számított 7 éven be­lül kerül sor e jogok megváltoztatására vagy megszüntetésére, a tulajdonosnak – kérelmére – a fentiek szerinti kártala­nítás jár. A 7 év eltelte után csak a hasz­nálat gyakorlásába való beavatkozásért és csak akkor jár kártalanítás, ha a vál­toztatás a korábbi használatot megne­hezíti vagy ellehetetleníti. A hét év a ko­rábban hatályba léptetett helyi építési szabályzat, szabályozási terv esetében 2000. március 1-jétől számítandó. Az Étv. meghatározza azokat az eseteket, amikor kártalanítás nem jár, így példá­ul a természeti veszélyeztetettségből eredő kár megelőzésére, a tulajdonos érdekeinek védelme céljából elrendelt tilalom, vagy a szabálytalan építmény, építményrész és használat esetében. A tulajdonos emellett bizonyos esetekben az ingatlan megvásárlását is kérheti at­tól, akinek érdekében állt a közérdekű célt szolgáló korlátozás előírása.

Változások 2018. január 2-től a kártalanítás korlátozásában

A 2018 januárban hatályba lépett kiegé­szítések az alábbi korlátozásokat hozták:

  • nem jár kártalanítás akkor sem, ha a helyi építési szabályzat szerinti épí­tési jog keletkezését követően nem történt a helyi építési szabályzatnak megfelelő telekalakítás vagy nem kezdődött meg építési tevékenység, és az építési jogot a települési önkor­mányzat az építési jog keletkezésétől számított 7 évet követően módosítja vagy megszünteti, továbbá
  • a települési (a fővárosban a fővárosi és a kerületi) önkormányzatot kár­talanítási kötelezettség nem terhe­li, amennyiben a településrendezési eszköz fentiek szerinti korlátozása területrendezési tárgyú jogszabály települési szintű érvényesítésének közvetlen következménye.

A kártalanítás megfizetésére kötelezett

A kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a korlátozás tör­tént. Ha nem határozzák meg azt, aki­nek az érdekében a korlátozás történt, a kártalanítási kötelezettség a települési önkormányzatot terheli. A fővárosban a kártalanítás a fővárosi, illetőleg a ke­rületi önkormányzatot érdekeltségük arányában terheli. Ha az, akinek az ér­dekében a kártalanítási kötelezettség­gel járó előírás szükségessé vált, a tila­lom vagy a korlátozás elrendelése után jogutód nélkül megszűnt, és a települé­si önkormányzat az előírást fenntartja, a kártalanítási kötelezettség szintén az önkormányzatot terheli.

Esedékesség

A kártalanítási igény a vagyoni hátrány keletkezésekor válik esedékessé. Ez az időpont a helyi építési szabályzat, szabá­lyozási terv hatálybalépésének, illetőleg az Étv. 20. § (4) bekezdésében foglaltak szerinti tilalmat, korlátozást elrendelő határozat véglegessé válásának a nap­ja. A kártalanítás a felek megállapodá­sának tárgya.

Ha a szerződő felek között – a kére­lem benyújtásától számított egy éven belül – nem jön létre megállapodás, ak­kor kártalanítási eljárást kell lefolytatni, amelyet a fővárosi és megyei kormány­hivatal folytat le a kisajátítási kártala­nítás szabályai szerint.

A telek építési előírásainak megvál­toztatásakor érdemes tehát a fenti sza­bályokkal tisztában lenni, hogy a tulaj­donos számára előnytelen módosítás esetén hatékonyan tudjon fellépni ér­dekei védelmében.

Previously published in www.muszakiellenormagazin.hu

The content of this article is intended to provide a general guide to the subject matter. Specialist advice should be sought about your specific circumstances.