A legtöbb építési beruházás folyamán elkerülhetetlenül elérkezik az a pont, amikor a beruházásban részt vevő felek felteszik a kérdést, hogy mentesül-e a vállalkozó a felelősség alól, ha a megrendelő megbízottjaként műszaki ellenőr járt el? Tényleg elkerülhetetlen ez a kérdés és a hozzá kapcsolódó számtalan, hosszadalmas jogvita?
A megrendelő mindig laikusnak tekintendő
Általános kiindulópont lehet a fenti kérdés megválaszolásakor a Legfelsőbb Birosag (most Kuria) elvi hatarozataban megfogalmazott jogi allaspont, amely szerint a vállalkozási szerződés teljesítése körében a megrendelő mindig laikusnak, a vállalkozó pedig szakembernek tekintendő, es a vallalkozo nem mentesül a felelősség alól, ha a megrendelő az ellenőrzést elmulasztotta vagy nem megfelelően végezte el. A jogalkalmazoi gyakorlat szerint a hibás teljesítés jogkövetkezményei teljes egészükben a vállalkozót terhelik olyankor is, amikor a megrendelő megbízottjaként eljáró, szakmailag felkészült műszaki ellenőrnek észlelnie kellett volna, hogy a vállalkozó egyes munkaműveleteket nem végzett el, másokat pedig rosszul végzett.
A műszaki ellenőr eljárását úgy kell tekinteni, mintha a megrendelő maga járt volna el
Egy vonatkozo birosagi dontes kimondta, hogy a megrendelő a munkát és a felhasználásra kerülő anyagot ellenőrizheti, jogszabalyban meghatarozott esetben pedig ellenőrizni köteles. Nem mentesül a vállalkozó a felelősség alól, ha a megrendelő az ellenőrzést elmulasztotta, vagy nem megfelelően végezte el. Tárgyi esetben a II. rendű alperes (tervező) a perbeli esetben a szerződés teljesítésében műszaki ellenőrként is közreműködött. Mint műszaki ellenőr a felperessel kötött megbízási szerződés alapján járt el, az idezett jogszabalyi rendelkezes ertelmeben kötelezettsége a megrendelő ellenőrzési kötelezettségének teljesítését, illetve jogának gyakorlását foglalta magában. A megrendelő és a vállalkozó (kivitelező) jogviszonyában a műszaki ellenőr eljárását úgy kell tekinteni, mintha a megrendelő maga járt volna el. Ebből következően pedig a vállalkozó felelőssége szempontjából közömbös, hogy a műszaki ellenőrzést a megrendelő maga, vagy megbízottja által látja el. Az I. rendű alperes (kivitelező) vállalkozói felelőssége az ellenőrzés elmulasztására, a megbízási szerződés megszegésére hivatkozással nem zárható ki és nem csökkenthető, a hibás teljesítéssel okozott kár a II. rendű alperesre részben sem hárítható át.
A műszaki ellenőr, a tervező és a kivitelező felelősségének elhatárolása
A Szegedi Ítélőtábla a fenti bírósági döntést erősítette meg, amikor hasonló szellemisegben deklaralta, hogy a megrendelőt a vállalkozási jogviszonyban olyan laikus félnek kell tekinteni, akivel szemben a vallalt munkaeredmény megvalósulásáért a kivitelező akkor is helytallassal tartozik, ha adott esetben, az ut meghibasodasaban, a kivitelezesi hiba okok mellett mas eredetű rendellenességek is közrehatottak, mindezek nem mentesítik a kivitelezőt a sajat kozrehatasa szerinti helytallasi kötelezettsége alól. Ezen nem változtat az a körülmény sem, hogy a megrendelő megbízottjaként a műszaki ellenőri feladatokat eppen az engedelyes terveket készítő tervező látta el. A felvállalt munkaeredmény szerződésszerű megvalósítása a tervező és a kivitelező oldalán a laikus megrendelő irányában közös kockázatviselést jelent, a hibás teljesítés következményeiért ugyanis felelősségük a megrendelővel szemben egyetemleges.
A műszaki ellenőr felelőssége a jogszabály és a bíróság döntései szerint
A műszaki ellenőr kötelezettségeit külon jogszabaly rogziti, a műszaki ellenőr feladatait megbízottként látja el. A megbízottat nem terheli objektív eredményfelelősség, nem felel a kivitelező esetleges hibás teljesítése vagy késedelme miatt sem. A kivitelezes menetet reszleteiben az epitesi napló hivatott tükrözni, az abba történt bejegyzések az ellenkező bizonyításáig azt tanusitjak, hogy a kivitelezes a bejegyzeseknek megfelelően folyt le.
A megbízott tehát – külön erre irányuló szerződéses kikötés hiányában – nem tartozik eredményfelelősséggel és vele szemben szavatossagi igeny nem ervenyesíthető.
Kuria egyik kozelmultbeli donteseben (Pfv. V.21.741/2015/4.) szintén kiemelte: Helyesen mutatott rá a másodfokú bírós ág arra is, hogy a műszaki ellenőr eljárását értékelve az alperes (t.i. a beruházáslebonyol ító) felelősség alóli mentesülésére nem kerülhet sor. A műszaki ellenőr a megrendelő érdekében ellenőrzési jogot gyakorol, ugyanakkor az ellenőrzési jog gyakorlásának valamely hiányossága esetén sem mentesülhet a vállalkozó a hibátlan teljesítés törvényi kötelezettsége alól."
A megbizott esetleges karteritesi felelőssége ugyanis nem azonos az eredmenykotelem teljesitesere vallalkozo kivitelező felelősségével. Ahogy a Kúria is egyértelművé tette ebben a döntésében, a kereset elbírálá sa során nem hagyható figyelmen kívül, hogy az alperes megbízottként látta el (az adótorony építé sével kapcsolatos) beruházói feladatokat, ezért az esetleges kártérítési felelőssége nem lehet azonos az eredménykötelem teljesítésére vállalkozó kivitelező felelősségével."
A műszaki ellenőr felelősségének elhatárolása az összeférhetetlenségi szabályok által
A műszaki ellenőr feladatainak és ezzel egyben felelősségének elhatárolását alátamasztjak a vonatkozo szakmai osszeférhetetlenségi szabályok is [266/2013. (VII. 11.) Kormányrendelet]. Ennek értelmében az építési műszaki ellenőr nem végezhet építésügyi műszaki szakértői, vállalkozó kivitelezői, anyagbeszállítói és felelős műszaki vezetői tevékenységet az általa ellenőrzött építési-szerelési munka vonatkozásában. Az építési műszaki ellenőr nem láthat el további építési műszaki ellenőri feladatokat olyan epitesi szerelesi munka eseten, ahol epitésügyi műszaki szakértői, vállalkozó kivitelezői vagy anyagbeszállítói tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet végzi, amelynek az építési műszaki ellenőr tagja, illetve amellyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. Fontos azt is szem előtt tartani, hogy az építési műszaki ellenőr az általa ellenőrzött építési beruházás során nem lehet az építésügyi műszaki szakértői, a vállalkozó kivitelezői, az anyagbeszállítói és a felelős műszaki vezetői tevékenységet folytatóknak a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója, illetve nem állhat velük munkavégzésre irányuló jogviszonyban.
A fentiek alapjan ugy gondoljuk, hogy a cikket indító mindkét kérdés könnyen megvalaszolhato, ha a vonatkozo jogszabalyi rendelkezesekkel az epitesi beruhazásokban részt vevők tisztában vannak és szerződéseiket ezeknek az ismereteknek a birtokában kötik.
The content of this article is intended to provide a general guide to the subject matter. Specialist advice should be sought about your specific circumstances.
